Rövid, de nem öncélú kitekintés a megnevezésekre. A pár- és családterápiában, ahogy a köznyelvben, és gyakran még a szakemberek nyelvhasználatában is, van egy kis zavar a neurodivergens és a neurodiverz megnevezések körül. A kifejezések eredeti meghatározása szerint neurotipikus az a személy, aki tipikus neurológiai fejlődést és működést mutat, illetve a domináns neurotípushoz tartozik. Neurodivergens az a személy, aki a tipikus neurológiai fejlődéstől és működéstől, illetve

Az autizmus spektrum állapot (és valójában minden pszichiátriai diagnózis) differenciáldiagnosztikája a modern pszichiátria összetett és nagy felelősséggel járó területe. Nem pusztán azért, mert az autizmus rendkívül változatos megjelenésű, hanem azért is, mert számos más pszichiátriai állapot tünetei részben átfedést mutathatnak (erről részletesebben írok ebben a cikkben: A diagnosztika nehézségei 2. - A diagnózis nehézségei és átfedések más pszichiátriai diagnózisokkal). Kü

A neurodivergens orvosok tapasztalataiból kiinduló Autistic Space modell (Doherty et al., 2023) elsősorban a neurodivergens ellátók (orvosok, egészségügyi személyzet) igényeire fókuszál. A modell azonban számos területre kiterjeszthető az egészségügyön kívül. Az oktatási rendszerre alkalmazott változata el is készült, de számos más intézmény, munkahely, közösségi tér akadálymentesítését is szolgálhatja. A neurodiverzitás informált ellátás (neurodiversity-informed care) a neur

Cathie Pilkington: Rag and Bone, Kunstmuseum Brandts , Odense, Denmaerk, 2025 A tipikustól eltérő autizmus diagnosztikája jelentős kihívást jelent a klinikai gyakorlatban, különösen a nők esetében, mind gyermek-, mind felnőttkorban. Az autizmus lányok esetében gyakran rejtve marad, és emiatt későn vagy egyáltalán nem kerül felismerésre, valamint növelik a félrediagnosztizálás kockázatát. A hagyományos autizmus kutatás és diagnosztikai gyakorlat ugyanis hosszú ideig főként

Az autizmus spektrumállapot (ASC) diagnosztikája komplex és sokszor kihívásokkal teli folyamat, amely különösen nehézzé válik, ha atipikus megjelenési formákról van szó. Vagyis amikor az autista személy nem mutat egyértelműen szemkontaktust kerülő viselkedést, csökkent reakciót a nevére, amikor nincsenek jelen nyilvánvaló kommunikációs nehézségek pl. a megkésett beszédfejlõdés, a szavak/kifejezések céltalan ismétlése (echolalia), vagy monoton/robotszerű hangnem, amikor a humo