Minden bejegyzés

A dán szakmai gyakorlatban az utóbbi évtizedben egyre nagyobb figyelmet kaptak azok a megközelítések, amelyek a trauma testi és idegrendszeri lenyomatainak feldolgozására helyezik a hangsúlyt (a trauma embodied értelmezéséről bővebben az alábbi posztban írok: A trauma testi lenyomatai és az embodiment szerepe). Bár a hagyományos pszichoterápiás módszerek, például a kognitív viselkedésterápia és az EMDR továbbra is központi szerepet töltenek be a traumakezelésben, és jelenleg

A személyiségzavarok diagnosztikája az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson ment keresztül. A korábbi rendszerek, például az BNO-10 és a DSM-IV, úgynevezett kategorikus megközelítést alkalmaztak: a személyiségzavarokat jól elkülönülő diagnosztikai kategóriákba sorolták (például borderline, nárcisztikus vagy kényszeres személyiségzavar), amelyek meghatározott tünetlisták alapján voltak diagnosztizálhatók. A klinikai tapasztalatok és kutatások azonban rámutattak arra, hogy

Régóta fontos része az életemnek. Ma megláttam egy bejegyzését és eszembe jutott, vajon mi lehet vele. Megnyitva a beszélgetésünket, ott volt a legutóbbi üzenet, tőle. Már több mint egy hónap eltelt azóta, csendben. Hogy nem jutott eszembe, hogy felkeressem? Miért nem érdeklődtem? Talán mégsem vagyok olyan jó barát, mint hittem? Ezek a gondolatok sok neurodivergens ember számára ismerősek lehetnek. Gyakran találkozhattak már azzal a váddal, hogy „nem törődnek eléggé” másokkal

FIGYELEM! A POSZT A NYUGALOM MEGZAVARÁSÁRA ALKALMAS MŰVÉSZETI ALKOTÁSRÓL KÉSZÜLT KÉPET TARTALMAZ. OLVASÁSA CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE! A diagnosztika az orvostudomány, és azon belül a pszichiátria egyik legfontosabb, ugyanakkor legnagyobb bizonytalanságokkal terhelt területe. Míg számos testi betegség esetében laboratóriumi vizsgálatok, képalkotó eljárások vagy szövettani eredmények támasztják alá a diagnózist, addig a pszichiátriai állapotok jelentős részénél a klinikus elsősor

Számos helyen és gyakran látom, olvasom a trigger és a belőle képzett szavakat a legváltozatosabb szövegkontextusban, és időről időre felmerül bennem a kérdés, hogy van-e még ennek a kifejezésnek bármilyen jelentése, vagy csak egy buzzword, a pszichológiai kifejezések devalválódásának újabb esete? A trigger kifejezés a behaviorista pszichológiai terméke, amely a viselkedést, a környezet és az egyén kapcsolatát az inger-válasz elmélettel, a tanulást pedig a klasszikus kondíci

A nárcizmus szó, mint sok más pszichológiai és pszichiátriai kifejezés, az elmúlt évtizedekben kikerült a szakmai értelmezés és használat kereteibõl, és a mindennapi szóhasználat részévé vált. Ebben a folyamatban a kifejezés egy egyszerü gyors címke, egy bélyeg lett, amivel le lehet zárni egy bonyolult emberi történetet vagy vitát: „ő nárcisztikus”. Streetart, Unknown artist, Santiago de Chile, Chile, 2019 A jelenkor pszichiátriája azonban szerencsére egy ellenkezõ irányú vá

A borderline személyiségzavar, hasonlóan más pszichiátriai diagnózisokhoz, hatalmas értelmezésbeli átalakuláson esett át, aminek eredményeként a modern pszichiátriában egyre kevésbé egy élesen körülhatárolt diagnosztikus kategóriaként, mintsem egy dinamikus működés- és reakciómintázatként tekintünk rá. A hangsúly tehát egyre inkább azon van, hogy hogyan szerveződik a személy énképe és kapcsolata a külvilággal, a stressz, az érzelemszabályozási és a kötődési sajátosságok hatás

(Szerkesztői megjegyzés: Ebben a bejegyzésben peer vendégszerzőnk Varga Bianka osztja meg gondolatait és tapasztalatait. Bianka 2026 áprilisában kapott autizmus diagnózist, ADHD kivizsgálása pedig folyamatban van.) Sokak számára ismerős érzés lehet, amikor bizonyos helyzetekben magabiztosnak, kompetensnek érzik magukat, és úgy tűnik, semmi sem jelent különösebb akadályt. Majd a következő pillanatban egy egészen hétköznapi dolog miatt összeomlik ez a bizonyosság. Minden önbiza

Az Asperger-szindróma kifejezés használata, vagy annak tartalma számos alkalommal vezet félreértésekhez. E fogalomzavar egyik fő oka, hogy a közbeszédben gyakran összekeverik az autizmust, a magas intelligenciát, a tehetséget, a zsenialitást és a savant-szindrómát. A modern tudományos álláspont szerint ezek részben átfedhetnek, de nem egy jelenséget takarnak. Mi (volt) az Asperger-szindróma? Az Asperger-szindróma a DSM-IV és az ICD-10 diagnosztikus rendszerekben önálló diagn

A neurodiverz párok együttéléséről írt bejegyzés első részében (Eltérő neurotípusú párok (ND-NT) együttélése és nehézségei 1. Párkapcsolati kommunikáció és kölcsönösség) a kihívásokat az idegrendszer eltérései nézőpontjából, a diagnosztikai kritériumok felől ragadtam meg, és részletesen kitértem a kommunikáció és az érzelmi élet specifikumaira. Ebben a bejegyzésben egy másik fontos területről, a neurológiai eltérések mindennapokra gyakorolt hatásáról, a mindennapok menedzselé

A modern autizmus- és neurodiverzitás kutatás fontos témája a meltdown és shutdown. A kutatás újabb irányai egyre inkább úgy tekintenek a meltdownra és a shutdownra, mint ugyanazon idegrendszeri túlterhelési reakciók különböző kifejeződési módjaira. A meltdown és a shutdown tehát ugyanannak az idegrendszeri túlterhelődési folyamatnak két eltérő megjelenési formája. Mindkettő akkor következik be, amikor a személy idegrendszere már nem képes hatékonyan feldolgozni a felhalmoz

Az autizmus egyik legismertebb, ugyanakkor gyakran félreértett jellegzetessége az úgynevezett special interest (kiemelt érdeklődés, intenzív érdeklődési terület). A hagyományos szakirodalom gyakran „korlátozott” vagy „beszűkült” érdeklődésként írta le ezt a jelenséget, azonban a modern, neuroaffirmatív megközelítés ennél árnyaltabb képet láttat. Az SI, vagy speciális érdeklõdési kör, olyan téma, tevékenység vagy tudásterület, amely iránt az autista személy különösen intenzív,

A neurodiverzitás paradigma mind nagyobb térnyerése, az autizmus kutatás újabb eredményei, a változó diagnosztikus megközelítések és eszközök, a diagnózisok emelkedő száma, valamint a neurotípus identitássá válása, továbbá a párok nehézségei és elvárásai egyidejűleg eredményezik, hogy a pár- és családterápiában is fokozott figyelem irányul a neurotípus szerepére a kapcsolatokban. Tudományosan megalapozott diszciplínaként a pár- és családterápia igyekszik megőrizni komplex sz

Botanikus-kert, Koppenhága, Dánia, 2025 Az autizmus spektrumállapot (Autism Spectrum Condition, ASC) olyan neurofejlődési állapot, amelyet a szociális kommunikáció sajátosságai, valamint a viselkedés, az érdeklődés és az érzékelés jellegzetes mintázatai jellemeznek. Az autizmus spektrumállapot (ASC) napjaink egyik legtöbbet kutatott neurofejlődési állapota. Az elmúlt két évtized genetikai kutatásai alapvetően megváltoztatták azt, ahogyan az autizmus eredetéről gondolkodunk. N

A neuroaffirmatív párkonzultáció a párterápia egy formája, amely a pár- és családterápiában megszokott megközelítések és szempontok mellé beemeli a neurotípus kapcsolati jellegzetességeit és hatását, illetve szükség szerint ezt állítja fókuszba. Ez praktikusan azt jelenti, hogy egyaránt dolgozik neurodiverz (ND-NT) párokkal és neurodivergens (ND-ND) párokkal, annak érdekében, hogy a neurotípusból adódó kapcsolati sajátosságok, kihívások felismerését, értelmezését és kezelését

Az elmúlt hetekben elkezdtem újraolvasni S. Silberman NeuroTribes (The Legacy of Autism and the Future of Neurodiversity) című könyvét, amely 2015-ben jelent meg először és jelentős hatást gyakorolt a neurodiverzitás diszkurzusra. A NeuroTribes az autizmus és a neurodiverzitás mozgalom történetét mutatja be, a tudomány- és kutatástörténetre is kitérve, aktivista nézőpontból. Nem teoretikus értekezés tehát, nem fogalmakat határoz meg és értelmez, hanem a neurodiverzitás mozgal

Az egészségügyi ellátórendszer ideális esetben univerzális és egyenlő hozzáférést kellene biztosítson minden ember számára. A gyakorlatban azonban bizonyos társadalmi csoportok, köztük az LMBT+ emberek, számos olyan strukturális és interperszonális akadállyal találkoznak, amelyek rontják az ellátáshoz való hozzáférésüket, az ellátás minőségét, valamint negatívan befolyásolják az egészségügyi rendszerrel szembeni bizalmukat. Az Open Doors projekt kézikönyve az LMBT+ személyek

Az autizmus diagnosztikájával összefüggésben lényeges, ám gyakran figyelmen kívül hagyott szempont, hogy a diagnózisok és a diagnosztikai kritériumok szakmai és szociokulturális környezetben és hatásokhoz illeszkedve jönnek létre és változnak, ahogy a diagnosztizálási folyamat, valamint a diagnózisok értelmezése, értékelése is meghatározott időben, térben és társadalmi környezetben zajlik. Chloramphenicol Acetyltransferase, (1996) Damien Hirst, Astrup Fearnley Collection, Os

A trauma fogalmát sokáig főként a „nagy”, látványos megrázkódtatásokhoz kötötte a pszichológia és a pszichiátria: háború, baleset, erőszak, szexuális abúzus vagy természeti katasztrófa. Ezekhez illeszkednek azon trauma meghatározások, amelyekkel a diagnosztika során manapság is dolgozunk: a BNO 10-ben (a Betegségek Nemzetközi Osztályozása) “kivételesen fenyegető vagy katasztrófaszerű esemény”, míg a DSM V-ben (az Amerikai Pszichiátriai Egyesület diagnosztikus kézikönyve): “ha

A diszkurzív pszichológia egy újabb pszichológia irányzat, amely az egyént a társas és a tágabb szociális struktúrák (társadalom, kultúra, intézmények, hierarchiák), valamint a szociálisan értelmezhető cselekvések (ezeket a kommunikáció különböző formáinak is tekinthetjük) összefüggésében határozza meg és vizsgálja. Alapvetései: a szociális konstruktivista szemlélet, a diszkurzusok vizsgálata és a szubjektum társasan megalkotott jellege. Ez bővebben a következőket jelenti: