Gyermekkori komorbiditások autizmus spektrumállapotban – a dán országos regiszteres vizsgálatok összefoglalása
Az autizmus spektrumállapot (ASC) nem izolált klinikai entitásként jelenik meg a gyermekgyógyászati és pszichiátriai gyakorlatban, hanem gyakran számos egyéb neurológiai, pszichiátriai és szomatikus állapottal együtt fordul elő. Ezt a komorbiditási mintázatot különösen jól vizsgálhatóvá teszik a skandináv országok, ezen belül is Dánia nemzeti egészségügyi regiszterei, amelyek lehetővé teszik a teljes populációt lefedő, hosszú távú kohorszvizsgálatokat.
A dán kutatások egyik legfontosabb hozadéka, hogy nagy esetszám mellett, minimális követési veszteséggel képesek feltárni az ASC-hez társuló betegségek rendszerét már gyermekkorban.
A dán nemzeti regiszterekre épülő vizsgálatok következetesen azt mutatják, hogy az autizmus spektrum állapottal élő gyermekek körében jelentősen magasabb több pszichiátriai és neurológiai zavar előfordulása. Különösen gyakori komorbiditás az ADHD, amely az ASD-vel együtt a leggyakoribb neurodevelopmentális társulásnak tekinthető (Rødgaard et al., 2021). A két állapot közös genetikai és neurobiológiai alapjai régóta feltételezettek, és a dán adatok is arra utalnak, hogy a figyelmi szabályozás, az impulzuskontroll és a végrehajtó funkciók zavara gyakran átfedő klinikai képet alkot.
A pszichiátriai komorbiditások közül kiemelendők a szorongásos zavarok, az obszesszív-kompulzív tünetek, valamint a hangulatzavarok, amelyek már gyermek- és serdülőkorban is magasabb arányban fordulnak elő ASC-ben (Rødgaard et al., 2021). Emellett gyakori a tic zavarok és a Tourette-szindróma fokozott előfordulása is, ami tovább erősíti a neurodevelopmentális állapotok közötti átfedés hipotézisét.
A komorbiditások azonban nem korlátozódnak a pszichiátriai spektrumra. A dán országos vizsgálatok egyik fontos megállapítása, hogy az autizmus spektrumállapot szignifikánsan együtt jár különböző szomatikus betegségekkel is. Különösen gyakoriak a neurológiai eltérések, köztük az epilepszia (Mouridsen et al., 2013a). Valamint a dán adatok alapján emelkedett kockázat figyelhető meg gastrointestinalis (gyomor-bél) panaszok esetében is, például krónikus hasi fájdalom vagy funkcionális emésztőrendszeri zavarok formájában (Mouridsen et al., 2013b). Ezek a tünetek jelentősek mind orvosi, mind viselkedéses szempontból, mivel hozzájárulhatnak a stressz és viselkedéses nehézségek fokozódásához.
További kiemelt terület az alvászavarok magas előfordulása, amelyek az ASD populációban jelentősen gyakoribbak, mint az átlagpopulációban (Hvolby et al., 2021). Az alvásfragmentáció, az elalvási nehézségek és a cirkadián ritmus zavarai mind hozzájárulhatnak a nappali funkcionálás romlásához.
A dán regiszteres vizsgálatok egy további fontos területe a korai gyermekkori fertőzések és otológiai (fülészeti) eltérések szerepe. Egyes kohorszadatok szerint az ASD-vel élő gyermekek körében gyakoribb lehet a visszatérő középfülgyulladás (otitis media), valamint a felsőlégúti fertőzésekhez társuló fül-orr-gégészeti problémák(Wimberley et al., 2017).
A dán regiszteres vizsgálatok egyik legfontosabb eredménye, hogy az ASC-vel élő gyermekeknél nemcsak egy-egy betegségcsoport, hanem több szervrendszert érintő komorbiditási mintázat figyelhető meg (Steinhausen et al., 2025). Ide tartoznak a látás- és hallásproblémák, az immunológiai és gyulladásos állapotok, valamint bizonyos fejlődési és motoros koordinációs eltérések is.
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a kohorszvizsgálatok nem ok-okozati összefüggéseket, hanem statisztikai együttjárásokat mutatnak ki. Ami azt jelenti, hogy az autizmus nem „okozza” ezeket a szervi betegségeket, hanem valószínűleg közös genetikai, neurobiológiai és fejlődési tényezők állhatnak a háttérben.
Összességében a dán országos regisztereken alapuló kutatások hozzájárultak ahhoz a szemléletváltáshoz, amely az autizmust nem izolált neuropszichiátriai állapotként, hanem komplex, több szervrendszert érintő fejlődési eltérésként kezeli (Steinhausen et al., 2025). A komorbiditási mintázatok felismerése klinikailag kiemelt jelentőségű, mivel lehetővé teszi a korai felismerést és a célzott fejlesztés és támogatás tervezését.
Források:
Hvolby, A., Christensen, J., Gasse, C., Dalsgaard, S., & Dreier, J. W. (2021). Cumulative incidence and relative risk of sleep problems among children and adolescents with newly diagnosed neurodevelopmental disorders: A nationwide register-based study. Journal of Sleep Research, 30(3), e13122.
Mouridsen, S. E., Rich, B., Isager, T., & Birkebæk, S. E. (2013a). Epilepsy in individuals with a history of Asperger’s syndrome: A Danish nationwide register-based cohort study. Journal of Autism and Developmental Disorders, 43(6), 1308–1313.
Mouridsen, S. E., Isager, T., & Rich, B. (2013b). Diseases of the gastrointestinal tract in individuals diagnosed as children with atypical autism. Acta Psychiatrica Scandinavica.
Rødgaard, E.-M., Jensen, K., Miskowiak, K. W., & Mottron, L. (2021). Autism comorbidities show elevated female-to-male odds ratios and are associated with the age of first autism diagnosis. Acta Psychiatrica Scandinavica, 144(5), 475–486.
Steinhausen, H. C., Villumsen, M. D., Støving, R. K., & Bilenberg, N. (2025). Complete spectrum of physical comorbidities with autism spectrum disorder in a nationwide cohort. Journal of Autism and Developmental Disorders.
Wimberley, T., et al. (2017). Otitis media, antibiotic exposure, and risk of autism spectrum disorder: A Danish nationwide register-based cohort study.
Comments