“Én is egy kicsit OCD-s vagyok, mert szeretem a rendet.”- halljuk sokszor mindennapi helyzetekben. Jellemző a környezet részéről is, hogy egyszerűen OCD-nek cimkézze, ha valaki ragaszkodik a napirendjéhez, nehezen viseli a változásokat, elképesztö rendet tart, rendkïvül szervezett, órákon át rendszerezget dolgokat, vagy egyszerűen képtelen kidobni régi tárgyakat. A közbeszédben az OCD szinte a perfekcionizmus, a maximalizmus, a rend szeretete vagy a pedantéria szinonimájává v

A szexualitás sokkal több, mint a szexuális együttlétek kérdése. A szexualitás az emberek egy jelentős része számára meghatározó az életminőség szempontjából. Sokak számára része annak, hogyan kapcsolódunk egymáshoz, hogyan érezzük magunkat a saját testünkben, mennyire tudunk örömet, intimitást és közelséget megélni. Éppen ezért, amikor egy pszichés nehézség vagy egy pszichiátriai kezelés megváltoztatja a szexuális életünket, az gyakran mélyen érintheti az önértékelést és a p

Autista orvosként gyakran találkozom azzal a kritikával, hogy „mindenhol autistákat látok”. Mintha a saját diagnózisom miatt elfogultabb lennék, és hajlamossá válnék arra, hogy túl gyakran vegyek észre autizmus jeleket. Érdekes módon azonban egy friss kutatás éppen az ellenkezőjére utal. Nem arra a következtetésre jutott, hogy az autista pszichiáterek túldiagnosztizálnák az autizmust, hanem arra, hogy amíg maguk nem ismerték fel, hogy autisták, addig sokkal nehezebben ismert

Streetart, Unkown artist, Tapolca, Hungary, 2026 A neurodiverzitás informált ellátás, vagy neuroaffirmatív ellátás napjainkra számos szempontot és megközelítés integrált, de az alapgondolata a neurodiverzitás mozgalomhoz köthető, amely nyíltan az LMBTQ mozgalmak célkitűzéseit követi (Chapman-Botha, 2022). Célja az internalizált kisebbségi stigma és a kisebbségi stressz csökkentése, a fogyatékos büszkeség (disability pride), illetve a neurodiverzitás informált affirmatív ellát

Egy lépéssel lemaradva a világtól – Eltérő auditív információfeldolgozás Beszélnek hozzám, én pedig csak bámulok. Hallok minden egyes szót, de nem érkeznek meg a jelentések. Mintha a fülemtől az agyamig vezető úton valahol egyszerűen elpárologna a hangok értelme. Visszakérdezek, vagy csak állok némán, a másik fél pedig nem érti, mi nem világos azon, amit az imént mondott. Pedig csak annyit kérdeztek tőlem: „Forrón vagy jéggel szeretnéd a kávét?” Semmi több nem történt. De én

Bevezetés Az autizmus spektrum állapot és az ADHD idegrendszeri fejlődési állapotok, amelyek együtt járnak érzékelési, figyelmi, érzelemszabályozási, kommunikációs és információfeldolgozási sajátosságokkal. Több tanulmány tárgyalja, az érintettek beszámolói felvetik és a klinikai tapasztalataim határozottan megerősítik, hogy a neurodivergens személyek esetén bizonyos fájdalomérzékelő és fájdalomfeldolgozó mechanizmusok másként működnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden

Sok ADHD-s vagy autista nagyon intenzíven megéli, hogy a menstruációs ciklusa és a hormonális változásai hatással vannak a kognitív funkcióira. Vagyis gyakran jelentkeznek olyan tapasztalatokkal, hogy "a gyógyszerem bizonyos napokon egyszerűen nem működik", vagy hogy "menstruáció előtt mintha teljesen eltűnne az agyam". Ezek nem szervesen a neurodivergenciához kötődő megélések, de mint sok más interoceptív élmény, ez is olyan tapasztalat, ami gyakran határozottabban jelenik m

Az autizmus spektrumállapot (ASC) nem izolált klinikai entitásként jelenik meg a gyermekgyógyászati és pszichiátriai gyakorlatban, hanem gyakran számos egyéb neurológiai, pszichiátriai és szomatikus állapottal együtt fordul elő. Ezt a komorbiditási mintázatot különösen jól vizsgálhatóvá teszik a skandináv országok, ezen belül is Dánia nemzeti egészségügyi regiszterei, amelyek lehetővé teszik a teljes populációt lefedő, hosszú távú kohorszvizsgálatokat. A dán kutatások egyik l

Az autizmus és az ADHD esetén a pszichiátriai társdiagnózisok mellett gyakran tapasztaljuk, hogy bizonyos testi tünetegyüttesek is magasabb együttjárást mutatnak. A bibliográfiában található zseniális forrás ezen állapotokról nyújt összefoglalást orvosoknak és ellátóknak, hogy teljeskörűbb ellátást nyújthassanak a neurodivergens személyek számára. A szerzők szerint számos krónikus egészségügyi állapot jóval gyakrabban fordul elő autista és ADHD-s személyeknél, mint azt korább

Megtaláltam életem értelmét. Egy hónapig ezzel kelek, ezzel fekszem. El sem tudom képzelni, hogy ez valaha másképp lehetne. Nem értem, másoknak miért nem ilyen fontos ez a téma. Minden energiámat ebbe ölöm, minden gondolatomat kitölti. Életem végéig ezzel szeretnék foglalkozni. Na jó, elmegyek aludni. Holnap reggel folytatom. - másnap - Hirtelen szürke lett minden. Nem értem, miért akartam én ebbe ennyi időt, energiát és pénzt beletenni. Nem látom benne azt, amit tegnap még i

Régóta fontos része az életemnek. Ma megláttam egy bejegyzését és eszembe jutott, vajon mi lehet vele. Megnyitva a beszélgetésünket, ott volt a legutóbbi üzenet, tőle. Már több mint egy hónap eltelt azóta, csendben. Hogy nem jutott eszembe, hogy felkeressem? Miért nem érdeklődtem? Talán mégsem vagyok olyan jó barát, mint hittem? Ezek a gondolatok sok neurodivergens ember számára ismerősek lehetnek. Gyakran találkozhattak már azzal a váddal, hogy „nem törődnek eléggé” másokkal

FIGYELEM! A POSZT A NYUGALOM MEGZAVARÁSÁRA ALKALMAS MŰVÉSZETI ALKOTÁSRÓL KÉSZÜLT KÉPET TARTALMAZ. OLVASÁSA CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE! A diagnosztika az orvostudomány, és azon belül a pszichiátria egyik legfontosabb, ugyanakkor legnagyobb bizonytalanságokkal terhelt területe. Míg számos testi betegség esetében laboratóriumi vizsgálatok, képalkotó eljárások vagy szövettani eredmények támasztják alá a diagnózist, addig a pszichiátriai állapotok jelentős részénél a klinikus elsősor

(Szerkesztői megjegyzés: Ebben a bejegyzésben peer vendégszerzőnk Varga Bianka osztja meg gondolatait és tapasztalatait. Bianka 2026 áprilisában kapott autizmus diagnózist, ADHD kivizsgálása pedig folyamatban van.) Sokak számára ismerős érzés lehet, amikor bizonyos helyzetekben magabiztosnak, kompetensnek érzik magukat, és úgy tűnik, semmi sem jelent különösebb akadályt. Majd a következő pillanatban egy egészen hétköznapi dolog miatt összeomlik ez a bizonyosság. Minden önbiza

Az Asperger-szindróma kifejezés használata, vagy annak tartalma számos alkalommal vezet félreértésekhez. E fogalomzavar egyik fő oka, hogy a közbeszédben gyakran összekeverik az autizmust, a magas intelligenciát, a tehetséget, a zsenialitást és a savant-szindrómát. A modern tudományos álláspont szerint ezek részben átfedhetnek, de nem egy jelenséget takarnak. Mi (volt) az Asperger-szindróma? Az Asperger-szindróma a DSM-IV és az ICD-10 diagnosztikus rendszerekben önálló diagn

A neurodiverz párok együttéléséről írt bejegyzés első részében (Eltérő neurotípusú párok (ND-NT) együttélése és nehézségei 1. Párkapcsolati kommunikáció és kölcsönösség) a kihívásokat az idegrendszer eltérései nézőpontjából, a diagnosztikai kritériumok felől ragadtam meg, és részletesen kitértem a kommunikáció és az érzelmi élet specifikumaira. Ebben a bejegyzésben egy másik fontos területről, a neurológiai eltérések mindennapokra gyakorolt hatásáról, a mindennapok menedzselé

A modern autizmus- és neurodiverzitás kutatás fontos témája a meltdown és shutdown. A kutatás újabb irányai egyre inkább úgy tekintenek a meltdownra és a shutdownra, mint ugyanazon idegrendszeri túlterhelési reakciók különböző kifejeződési módjaira. A meltdown és a shutdown tehát ugyanannak az idegrendszeri túlterhelődési folyamatnak két eltérő megjelenési formája. Mindkettő akkor következik be, amikor a személy idegrendszere már nem képes hatékonyan feldolgozni a felhalmoz

Az autizmus egyik legismertebb, ugyanakkor gyakran félreértett jellegzetessége az úgynevezett special interest (kiemelt érdeklődés, intenzív érdeklődési terület). A hagyományos szakirodalom gyakran „korlátozott” vagy „beszűkült” érdeklődésként írta le ezt a jelenséget, azonban a modern, neuroaffirmatív megközelítés ennél árnyaltabb képet láttat. Az SI, vagy speciális érdeklõdési kör, olyan téma, tevékenység vagy tudásterület, amely iránt az autista személy különösen intenzív,

A neurodiverzitás paradigma mind nagyobb térnyerése, az autizmus kutatás újabb eredményei, a változó diagnosztikus megközelítések és eszközök, a diagnózisok emelkedő száma, valamint a neurotípus identitássá válása, továbbá a párok nehézségei és elvárásai egyidejűleg eredményezik, hogy a pár- és családterápiában is fokozott figyelem irányul a neurotípus szerepére a kapcsolatokban. Tudományosan megalapozott diszciplínaként a pár- és családterápia igyekszik megőrizni komplex sz

Botanikus-kert, Koppenhága, Dánia, 2025 Az autizmus spektrumállapot (Autism Spectrum Condition, ASC) olyan neurofejlődési állapot, amelyet a szociális kommunikáció sajátosságai, valamint a viselkedés, az érdeklődés és az érzékelés jellegzetes mintázatai jellemeznek. Az autizmus spektrumállapot (ASC) napjaink egyik legtöbbet kutatott neurofejlődési állapota. Az elmúlt két évtized genetikai kutatásai alapvetően megváltoztatták azt, ahogyan az autizmus eredetéről gondolkodunk. N

A neuroaffirmatív párkonzultáció a párterápia egy formája, amely a pár- és családterápiában megszokott megközelítések és szempontok mellé beemeli a neurotípus kapcsolati jellegzetességeit és hatását, illetve szükség szerint ezt állítja fókuszba. Ez praktikusan azt jelenti, hogy egyaránt dolgozik neurodiverz (ND-NT) párokkal és neurodivergens (ND-ND) párokkal, annak érdekében, hogy a neurotípusból adódó kapcsolati sajátosságok, kihívások felismerését, értelmezését és kezelését