Neurodiverzitással összefüggő testi tünetegyüttesek
Az autizmus és az ADHD esetén a pszichiátriai társdiagnózisok mellett gyakran tapasztaljuk, hogy bizonyos testi tünetegyüttesek is magasabb együttjárást mutatnak. A bibliográfiában található zseniális forrás ezen állapotokról nyújt összefoglalást orvosoknak és ellátóknak, hogy teljeskörűbb ellátást nyújthassanak a neurodivergens személyek számára.
A szerzők szerint számos krónikus egészségügyi állapot jóval gyakrabban fordul elő autista és ADHD-s személyeknél, mint azt korábban gondolták, és ezek a testi betegségek kölcsönösen hatnak egymásra. A klinikai gyakorlatban ezért nem különálló problémákként, hanem egy „konstellációként”, vagyis egymással összefüggő állapotok hálózataként érdemes rájuk tekinteni.
A legfontosabb társuló testi állapotok közé tartoznak az ízületi hipermobilitás és a hypermobilis Ehlers-Danlos-szindróma, a vegetatív idegrendszer működési zavarai (különösen a POTS), az irritábilis bél szindróma, a krónikus fájdalom és fibromyalgia, az alvási apnoé, a krónikus fáradtság szindróma, a migrén, különböző vitaminhiányok, az anyagcsere-zavarok egy része, a long COVID, valamint a hízósejt-aktivációs zavarok (MCAS/MCAD). A szerzők a hálózatos összefüggés miatt azt is hangsúlyozzák, hogy ha egy ilyen állapot fennáll, érdemes a többi kapcsolódó problémát is keresni.
Az egyik leggyakrabban említett testi társállapot autizmus és ADHD mellett, az ízületi hipermobilitás, vagy EDS. Az érintettek gyakran már gyermekkoruk óta tapasztalnak krónikus fájdalmat, gyakori ficamokat, ízületi instabilitást. Gyakran sérülnek meg, hajlamosabbak apróbb traumáktól is kiterjedt véraláfutások beszerezni, más magyarázó tényező (pl véralvadási zavar, véralvadásgátló szedése) nélkül, és jellemzően lassabb sebgyógyulás jellemzi őket. Sokuknál fibromyalgiát vagy más krónikus fájdalom szindrómát is diagnosztizálnak. Fontos kiemelni, hogy ezen kötőszöveti eltérések nemcsak az ízületeket érinthetik, hanem a bőrt, az ereket, az ínyt, valamint a belső szerveket is. A hipermobilitás gyakran együtt jár vegetatív idegrendszeri zavarokkal (POTS), alvászavarokkal és hízósejt-aktivációs problémákkal. Vannak, akik felvetik, hogy az EDS-sel rendelkező személyeknél a megváltozott kötőszöveti szerkezet miatt eltérő testészlelés is jelen lehet, amely akár valódi inger nélküli taktilis (érintés) érzetek kialakulásához is vezethet.
A másik kiemelt terület a diszautonómia, különösen a POTS (poszturális ortosztatikus tachikardia szindróma). Ez a vegetatív idegrendszer működészavara, amely szédülést, felálláskor jelentkező szapora szívverést, ájulásközeli állapotokat, krónikus fáradtságot és úgynevezett „brain fogot”, vagyis koncentrációs és memóriazavarokat okozhat. A tünetek gyakran romlanak melegben, hosszabb álláskor, fertőzések után vagy fokozott stressz esetén. Sok beteget tévesen szorongásos betegként kezelnek, miközben a háttérben autonóm idegrendszeri probléma áll.
A következő jelentős állapot a tanulmány szerint a hízósejt-aktivációs betegségek (MCAS/MCAD). A szerzők szerint ezek az állapotok az autista és ADHD-s populációban meglepően gyakoriak, ugyanakkor gyakran fel nem ismert problémák. A hízósejtek az immunrendszer részei, és rendellenes működésük számos szervrendszerben okozhat tüneteket. Ide tartozhatnak az allergiás panaszok, asztma, bőrkiütések, emésztőrendszeri tünetek, migrén, krónikus fájdalom, anyagcserezavarok vagy akár húgyhólyag-problémák is. A hízósejt-aktiváció gyakran összekötő kapocs a különböző autizmussal és ADHD-val együtt járó testi állapotok között.
Az emésztőrendszeri problémák szintén kiemelkedően gyakoriak autista és ADHD-s személyek körében. Gyakran előforduló állapotok például az irritábilis bél szindróma, székrekedés, hasmenés, puffadás, reflux, ételintolerancia, lisztérzékenység (cöliákia, vagy gluténérzékenység) vagy gyomor-bélrendszeri motilitási zavar. Sok érintett beszámol hányingerről, hasi fájdalomról, korai teltségérzésről, nyelési nehézségekről vagy bizonyos ételekre adott szokatlan reakciókról. Gyakoriak az ételkerülő viselkedések és az ARFID (elkerülő-restriktív táplálékfelvételi zavar) is. A szerzők szerint az emésztőrendszeri problémák hátterében gyakran együtt van jelen a diszautonómia, a kötőszöveti rendellenesség és a hízósejt-aktiváció.
A krónikus fájdalom szinte önálló központi elemként jelenik meg ebben a testi tünet kapcsolódás konstellációban. A betegek gyakran „mindenhol fáj” érzésről számolnak be, és az általuk átélt fájdalom intenzitása pedig sokszor nincs arányban az objektív sérüléssel. Gyakoribb a fibromyalgia, a migrén, a kisrost-neuropátia és a Raynaud-jelenség. Sok esetben a fizikai aktivitás után jelentős rosszullét, úgynevezett terhelés utáni rosszabbodás (post-exertional malaise) alakulhat ki ezen állapotokban. A krónikus fájdalom hátterében a szerzők szerint egyaránt szerepet játszhat a háttérben meghúzódó kötőszöveti eltérés, autonóm idegrendszeri zavar, megváltozott immunológiai aktiváció, valamint társuló alvászavarok.
Egy másik nagy megterhelést jelentő állapot, a krónikus fáradtság szindróma esetén jellemző a tartós kimerültség, az alvás utáni felfrissülés hiánya, a koncentrációs nehézségek, a fájdalom és a terhelés utáni állapotromlás. A krónikus fájdalom szindróma továbbá jelentkezhet úgynevezett posztinfekciós állapotok (pl: Long COVID) esetén, vagyis fertőzések vagy egyéb testi stresszhatások következtében, és jellemzően együtt jár diszautonómiával, hízósejt-aktivációval és krónikus fájdalommal.
Az autizmussal és ADHD-val együtt járó nőgyógyászati és hormonális eltérések között megjelenik az endometriózis, a policisztás ovárium szindróma (PCOS), vagy új nevén Polyendocrine Metabolic Ovarian Syndrome (PMOS), valamint a premenstruális diszfóriás zavar (PMDD), és egyéb hormonális szabályozási problémák is. Sok beteg tapasztal ciklushoz kötődő tünet- vagy állapotrosszabbodást, migrént, emésztőrendszeri panaszokat vagy fájdalmat. ADHD esetén jellemző, hogy a koncentrációs kapacitás szorosan összefügg a menstruációs ciklussal, (valamint a menarcheval, várandóssággal, perimenopauzával és menopauzával, tehát általánosságban a női hormonális ciklussal és annak változásaival) ami miatt számos ellátó például a ciklushoz és a hormonális állapothoz igazítja az ADHD gyógyszeres kezelését. Továbbá autizmusban is gyakran észlelhető az autizmussal összefüggö nehézségek ciklussal és hormonális állapotokkal harmonizáló változása, pl. a szenzoros érzékenység intenzitásának ciklust követő hullámzása, exekutív funkciók ciklusfüggő ingadozása, szociális kapacitás változékonysága.
Végül pedig gyakoriakb lehetnek neurodiverz személyeknél az egyes fogászati és koponya-arc területet érintő eltérések. Ide tartozik az állkapocs ízületi diszfunkció, a fogcsikorgatás, a nyelvfék-rendellenességek, a fogtorlódás, valamint az ínybetegségek. Ezek a szerzők szerint részben a kötőszöveti eltérésekkel, részben az alvászavarokkal és a hízósejt-aktivációval függhetnek össze.
Összességében tehát úgy tűnik, hogy a neurodiverz állapotokhoz társuló testi betegségek nem elszigetelt jelenségek. Egyre inkább felmerül a gyanú, hogy az alvászavarok, a hipermobilitás, a diszautonómia, a hízósejt-aktiváció, az emésztőrendszeri problémák, a krónikus fájdalom és a posztinfekciós állapotok egymást befolyásolhatják, erősíthetik vagy fenntarthatják. Ha a vizsgálatok során csak egyetlen tünetet észlelünk és kezelünk, miközben a többi kapcsolódó állapot rejtve marad, az érintettek állapota gyakran nem javul jelentősen. Éppen emiatt lenne fontos neurodivergencia - mint minden más állapot - esetén a testi tünetek rendszerszemléletű megközelítése amely a személyek egész szervezetét holisztikus perspektívában látja, nem pedig csupán egy-egy különálló tünetet vizsgál.
Források
Main resource: https:/allbrainsbelong.org/clinician-resources
Brady MJ, Jenkins CA, Gamble-Turner JM, Moseley RL, Janse van Rensburg M, Matthews RJ. "A perfect storm": Autistic experiences of menopause and midlife. Autism; 28(6):1405-1418
Ishiguro H, Yagasaki H, Horiuchi Y. Ehlers-Danlos Syndrome in the Field of Psychiatry: A Review. Front Psychiatry. 2022;12:803898
Westerman M, Kafkas A, Parry-Jones A, Strong S, Retzler C, Hallam G. Neurobiological and neuropsychological disturbance in EDS. Front Neurol. 2025;16:1648702.
Resources for autistic (/neurodivergent) women and people with ovaries at menopause - Dr Rachel Moseley and Professor Julie Gamble-Turner, Department of Psychology, Bournemouth University
Hormones, Autism, and ADHD: The Hidden Struggles of Neurodivergent Women, https://autisticgirlsnetwork.org/hormones-autism-and-adhd/
Comments