“Én is egy kicsit OCD-s vagyok, mert szeretem a rendet.”- halljuk sokszor mindennapi helyzetekben. Jellemző a környezet részéről is, hogy egyszerűen OCD-nek cimkézze, ha valaki ragaszkodik a napirendjéhez, nehezen viseli a változásokat, elképesztö rendet tart, rendkïvül szervezett, órákon át rendszerezget dolgokat, vagy egyszerűen képtelen kidobni régi tárgyakat. A közbeszédben az OCD szinte a perfekcionizmus, a maximalizmus, a rend szeretete vagy a pedantéria szinonimájává v

Évek óta dolgozom a kórházi pszichiátriai ellátásban, dolgoztam pszichotikus, affektív, szorongó, neurodivergens és traumatizált betegekkel, dolgoztam ambuláns ellátásban, nyílt és zárt osztályon, igazságügyi pszichiátriai betegekkel, komplex kivizsgálási ellátóegységben. A munkám során a diagnosztikát és a differenciáldiagnosztikát mindig rendkívül összetett, ugyanakkor kulcsfontosságú résznek tekintettem. Egyrészről a mintázatok felismerése és értelmezése számomra egy izga

A szexualitás sokkal több, mint a szexuális együttlétek kérdése. A szexualitás az emberek egy jelentős része számára meghatározó az életminőség szempontjából. Sokak számára része annak, hogyan kapcsolódunk egymáshoz, hogyan érezzük magunkat a saját testünkben, mennyire tudunk örömet, intimitást és közelséget megélni. Éppen ezért, amikor egy pszichés nehézség vagy egy pszichiátriai kezelés megváltoztatja a szexuális életünket, az gyakran mélyen érintheti az önértékelést és a p

Skizofrénia A skizofrénia a skizofrénia spektrumzavarok legismertebb és egyik legösszetettebb állapota. A közvélekedéssel ellentétben ugyanakkor nem a „személyiség szétesését” jelenti, és nem azonos a disszociatív identitászavarral, amelyben több elkülönült identitásállapot jelenhet meg. Történeti forrásokban már az 1800-as évekből vannak leírások, amelyek pszichotikus zavarokat ábrázolnak és ezek egy része a mai skizofréniának megfelelő állapotokat említ. Az első, a mai skiz

MOMUS - Museum of Modern Art, Thesalloniki, Greece, 2026 A pszichózis és a skizofrénia a leginkább félreértett pszichiátriai fogalmak a köznyelvben. Gyakran hallani olyan kijelentéseket, hogy valaki "pszichotikus", "skizofrén", vagy "két személyisége van", de a valóságban ezek a fogalmak teljesen különböző jelenségeket írnak le. A médiában és a közbeszédben gyakran találkozhatunk azzal a téves elképzeléssel, hogy a skizofrénia egyenlő a „többszörös személyiséggel”, hogy az é

Autista orvosként gyakran találkozom azzal a kritikával, hogy „mindenhol autistákat látok”. Mintha a saját diagnózisom miatt elfogultabb lennék, és hajlamossá válnék arra, hogy túl gyakran vegyek észre autizmus jeleket. Érdekes módon azonban egy friss kutatás éppen az ellenkezőjére utal. Nem arra a következtetésre jutott, hogy az autista pszichiáterek túldiagnosztizálnák az autizmust, hanem arra, hogy amíg maguk nem ismerték fel, hogy autisták, addig sokkal nehezebben ismert

Streetart, Ukendt artist, Thessaloniki, Greece, 2026 A szorongás az emberi működés egyik legalapvetőbb érzelmi reakciója. Önmagában nem betegség, hanem egy evolúciósan kialakult adaptív válasz, amely segíti a veszély felismerését és az arra adott megfelelő reakció kialakítását. Erre utal a poszt címében megjelenõ idézet is. Amikor egy fenyegető helyzettel találkozunk, szervezetünk automatikusan felkészül a cselekvésre: fokozódik a szimpatikus idegrendszer aktivitása, emelkedi

Az antiszociális személyiségzavar (antisocial personality disorder, ASPD), vagy ahogy a BNO-ban szerepel: disszociális személyiségzavar, a köztudatban leginkább a “pszichopátiával” és a kriminalitással, kezelhetetlen vagy kifejezetten örömet okozó agresszióval kapcsolódik össze. (Szerzői megjegyzés: A cikkben a továbbiakban az amerikai diagnosztikus rendszerben használt “antiszociális személyiségzavar” kifejezést fogom használni, mivel a disszociális személyiségzavart a diss

A hangulatzavarok közé tartozó depresszív zavarok és bipoláris zavarok (vagy régi elnevezésén mániás depresszió) a leggyakoribb pszichiátriai állapotok közé tartoznak világszerte. Bár a köznyelvben gyakran egyszerűen „rosszkedvként”, „lehangoltságként” vagy éppen „hangulatingadozásként” jelennek meg, a klinikai valóság ennél lényegesen összetettebb. A közbeszéd sajnos gyakran használja ezeket a kifejezéseket oly módon, ami negatívan is befolyásolhatja ezen állapotok megítélés

Bevezetés Az autizmus spektrum állapot és az ADHD idegrendszeri fejlődési állapotok, amelyek együtt járnak érzékelési, figyelmi, érzelemszabályozási, kommunikációs és információfeldolgozási sajátosságokkal. Több tanulmány tárgyalja, az érintettek beszámolói felvetik és a klinikai tapasztalataim határozottan megerősítik, hogy a neurodivergens személyek esetén bizonyos fájdalomérzékelő és fájdalomfeldolgozó mechanizmusok másként működnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden

Az autizmus spektrumállapot (ASC) nem izolált klinikai entitásként jelenik meg a gyermekgyógyászati és pszichiátriai gyakorlatban, hanem gyakran számos egyéb neurológiai, pszichiátriai és szomatikus állapottal együtt fordul elő. Ezt a komorbiditási mintázatot különösen jól vizsgálhatóvá teszik a skandináv országok, ezen belül is Dánia nemzeti egészségügyi regiszterei, amelyek lehetővé teszik a teljes populációt lefedő, hosszú távú kohorszvizsgálatokat. A dán kutatások egyik l

A pszichológiai traumáról sokáig elsősorban úgy gondolkodtak, mint egy emlékezeti vagy érzelmi problémáról, vagy karaktergyengeségről. A modern traumakutatás azonban rámutatott, hogy a trauma nem pusztán a múltban történt eseményekről és azokra adott reakciókról szól, hanem arról is, hogy ezek az események később milyen nyomot hagynak az idegrendszerben, a hormonális működésben és a test érzékelésében. A trauma nemcsak az emlékeinkbe vésődik bele, hanem a testünkben is megőrz

A dán szakmai gyakorlatban az utóbbi évtizedben egyre nagyobb figyelmet kaptak azok a megközelítések, amelyek a trauma testi és idegrendszeri lenyomatainak feldolgozására helyezik a hangsúlyt (a trauma embodied értelmezéséről bővebben az alábbi posztban írok: A trauma testi lenyomatai és az embodiment szerepe). Bár a hagyományos pszichoterápiás módszerek, például a kognitív viselkedésterápia és az EMDR továbbra is központi szerepet töltenek be a traumakezelésben, és jelenleg

A személyiségzavarok diagnosztikája az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson ment keresztül. A korábbi rendszerek, például az BNO-10 és a DSM-IV, úgynevezett kategorikus megközelítést alkalmaztak: a személyiségzavarokat jól elkülönülő diagnosztikai kategóriákba sorolták (például borderline, nárcisztikus vagy kényszeres személyiségzavar), amelyek meghatározott tünetlisták alapján voltak diagnosztizálhatók. A klinikai tapasztalatok és kutatások azonban rámutattak arra, hogy

FIGYELEM! A POSZT A NYUGALOM MEGZAVARÁSÁRA ALKALMAS MŰVÉSZETI ALKOTÁSRÓL KÉSZÜLT KÉPET TARTALMAZ. OLVASÁSA CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE! A diagnosztika az orvostudomány, és azon belül a pszichiátria egyik legfontosabb, ugyanakkor legnagyobb bizonytalanságokkal terhelt területe. Míg számos testi betegség esetében laboratóriumi vizsgálatok, képalkotó eljárások vagy szövettani eredmények támasztják alá a diagnózist, addig a pszichiátriai állapotok jelentős részénél a klinikus elsősor

A nárcizmus szó, mint sok más pszichológiai és pszichiátriai kifejezés, az elmúlt évtizedekben kikerült a szakmai értelmezés és használat kereteibõl, és a mindennapi szóhasználat részévé vált. Ebben a folyamatban a kifejezés egy egyszerü gyors címke, egy bélyeg lett, amivel le lehet zárni egy bonyolult emberi történetet vagy vitát: „ő nárcisztikus”. Streetart, Unknown artist, Santiago de Chile, Chile, 2019 A jelenkor pszichiátriája azonban szerencsére egy ellenkezõ irányú vá

A borderline személyiségzavar, hasonlóan más pszichiátriai diagnózisokhoz, hatalmas értelmezésbeli átalakuláson esett át, aminek eredményeként a modern pszichiátriában egyre kevésbé egy élesen körülhatárolt diagnosztikus kategóriaként, mintsem egy dinamikus működés- és reakciómintázatként tekintünk rá. A hangsúly tehát egyre inkább azon van, hogy hogyan szerveződik a személy énképe és kapcsolata a külvilággal, a stressz, az érzelemszabályozási és a kötődési sajátosságok hatás

Az Asperger-szindróma kifejezés használata, vagy annak tartalma számos alkalommal vezet félreértésekhez. E fogalomzavar egyik fő oka, hogy a közbeszédben gyakran összekeverik az autizmust, a magas intelligenciát, a tehetséget, a zsenialitást és a savant-szindrómát. A modern tudományos álláspont szerint ezek részben átfedhetnek, de nem egy jelenséget takarnak. Mi (volt) az Asperger-szindróma? Az Asperger-szindróma a DSM-IV és az ICD-10 diagnosztikus rendszerekben önálló diagn

Az autizmus diagnosztikájával összefüggésben lényeges, ám gyakran figyelmen kívül hagyott szempont, hogy a diagnózisok és a diagnosztikai kritériumok szakmai és szociokulturális környezetben és hatásokhoz illeszkedve jönnek létre és változnak, ahogy a diagnosztizálási folyamat, valamint a diagnózisok értelmezése, értékelése is meghatározott időben, térben és társadalmi környezetben zajlik. Chloramphenicol Acetyltransferase, (1996) Damien Hirst, Astrup Fearnley Collection, Os

A trauma fogalmát sokáig főként a „nagy”, látványos megrázkódtatásokhoz kötötte a pszichológia és a pszichiátria: háború, baleset, erőszak, szexuális abúzus vagy természeti katasztrófa. Ezekhez illeszkednek azon trauma meghatározások, amelyekkel a diagnosztika során manapság is dolgozunk: a BNO 10-ben (a Betegségek Nemzetközi Osztályozása) “kivételesen fenyegető vagy katasztrófaszerű esemény”, míg a DSM V-ben (az Amerikai Pszichiátriai Egyesület diagnosztikus kézikönyve): “ha