“Én is egy kicsit OCD-s vagyok, mert szeretem a rendet.”- halljuk sokszor mindennapi helyzetekben. Jellemző a környezet részéről is, hogy egyszerűen OCD-nek cimkézze, ha valaki ragaszkodik a napirendjéhez, nehezen viseli a változásokat, elképesztö rendet tart, rendkïvül szervezett, órákon át rendszerezget dolgokat, vagy egyszerűen képtelen kidobni régi tárgyakat. A közbeszédben az OCD szinte a perfekcionizmus, a maximalizmus, a rend szeretete vagy a pedantéria szinonimájává v

Évek óta dolgozom a kórházi pszichiátriai ellátásban, dolgoztam pszichotikus, affektív, szorongó, neurodivergens és traumatizált betegekkel, dolgoztam ambuláns ellátásban, nyílt és zárt osztályon, igazságügyi pszichiátriai betegekkel, komplex kivizsgálási ellátóegységben. A munkám során a diagnosztikát és a differenciáldiagnosztikát mindig rendkívül összetett, ugyanakkor kulcsfontosságú résznek tekintettem. Egyrészről a mintázatok felismerése és értelmezése számomra egy izga

Skizofrénia A skizofrénia a skizofrénia spektrumzavarok legismertebb és egyik legösszetettebb állapota. A közvélekedéssel ellentétben ugyanakkor nem a „személyiség szétesését” jelenti, és nem azonos a disszociatív identitászavarral, amelyben több elkülönült identitásállapot jelenhet meg. Történeti forrásokban már az 1800-as évekből vannak leírások, amelyek pszichotikus zavarokat ábrázolnak és ezek egy része a mai skizofréniának megfelelő állapotokat említ. Az első, a mai skiz

MOMUS - Museum of Modern Art, Thesalloniki, Greece, 2026 A pszichózis és a skizofrénia a leginkább félreértett pszichiátriai fogalmak a köznyelvben. Gyakran hallani olyan kijelentéseket, hogy valaki "pszichotikus", "skizofrén", vagy "két személyisége van", de a valóságban ezek a fogalmak teljesen különböző jelenségeket írnak le. A médiában és a közbeszédben gyakran találkozhatunk azzal a téves elképzeléssel, hogy a skizofrénia egyenlő a „többszörös személyiséggel”, hogy az é

Autista orvosként gyakran találkozom azzal a kritikával, hogy „mindenhol autistákat látok”. Mintha a saját diagnózisom miatt elfogultabb lennék, és hajlamossá válnék arra, hogy túl gyakran vegyek észre autizmus jeleket. Érdekes módon azonban egy friss kutatás éppen az ellenkezőjére utal. Nem arra a következtetésre jutott, hogy az autista pszichiáterek túldiagnosztizálnák az autizmust, hanem arra, hogy amíg maguk nem ismerték fel, hogy autisták, addig sokkal nehezebben ismert

Streetart, Unkown artist, Tapolca, Hungary, 2026 A neurodiverzitás informált ellátás, vagy neuroaffirmatív ellátás napjainkra számos szempontot és megközelítés integrált, de az alapgondolata a neurodiverzitás mozgalomhoz köthető, amely nyíltan az LMBTQ mozgalmak célkitűzéseit követi (Chapman-Botha, 2022). Célja az internalizált kisebbségi stigma és a kisebbségi stressz csökkentése, a fogyatékos büszkeség (disability pride), illetve a neurodiverzitás informált affirmatív ellát

Bevezetés Az autizmus spektrum állapot és az ADHD idegrendszeri fejlődési állapotok, amelyek együtt járnak érzékelési, figyelmi, érzelemszabályozási, kommunikációs és információfeldolgozási sajátosságokkal. Több tanulmány tárgyalja, az érintettek beszámolói felvetik és a klinikai tapasztalataim határozottan megerősítik, hogy a neurodivergens személyek esetén bizonyos fájdalomérzékelő és fájdalomfeldolgozó mechanizmusok másként működnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden

Az autizmus spektrumállapot (ASC) nem izolált klinikai entitásként jelenik meg a gyermekgyógyászati és pszichiátriai gyakorlatban, hanem gyakran számos egyéb neurológiai, pszichiátriai és szomatikus állapottal együtt fordul elő. Ezt a komorbiditási mintázatot különösen jól vizsgálhatóvá teszik a skandináv országok, ezen belül is Dánia nemzeti egészségügyi regiszterei, amelyek lehetővé teszik a teljes populációt lefedő, hosszú távú kohorszvizsgálatokat. A dán kutatások egyik l

A személyiségzavarok diagnosztikája az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson ment keresztül. A korábbi rendszerek, például az BNO-10 és a DSM-IV, úgynevezett kategorikus megközelítést alkalmaztak: a személyiségzavarokat jól elkülönülő diagnosztikai kategóriákba sorolták (például borderline, nárcisztikus vagy kényszeres személyiségzavar), amelyek meghatározott tünetlisták alapján voltak diagnosztizálhatók. A klinikai tapasztalatok és kutatások azonban rámutattak arra, hogy

FIGYELEM! A POSZT A NYUGALOM MEGZAVARÁSÁRA ALKALMAS MŰVÉSZETI ALKOTÁSRÓL KÉSZÜLT KÉPET TARTALMAZ. OLVASÁSA CSAK SAJÁT FELELŐSSÉGRE! A diagnosztika az orvostudomány, és azon belül a pszichiátria egyik legfontosabb, ugyanakkor legnagyobb bizonytalanságokkal terhelt területe. Míg számos testi betegség esetében laboratóriumi vizsgálatok, képalkotó eljárások vagy szövettani eredmények támasztják alá a diagnózist, addig a pszichiátriai állapotok jelentős részénél a klinikus elsősor

A modern autizmus- és neurodiverzitás kutatás fontos témája a meltdown és shutdown. A kutatás újabb irányai egyre inkább úgy tekintenek a meltdownra és a shutdownra, mint ugyanazon idegrendszeri túlterhelési reakciók különböző kifejeződési módjaira. A meltdown és a shutdown tehát ugyanannak az idegrendszeri túlterhelődési folyamatnak két eltérő megjelenési formája. Mindkettő akkor következik be, amikor a személy idegrendszere már nem képes hatékonyan feldolgozni a felhalmoz

Az autizmus egyik legismertebb, ugyanakkor gyakran félreértett jellegzetessége az úgynevezett special interest (kiemelt érdeklődés, intenzív érdeklődési terület). A hagyományos szakirodalom gyakran „korlátozott” vagy „beszűkült” érdeklődésként írta le ezt a jelenséget, azonban a modern, neuroaffirmatív megközelítés ennél árnyaltabb képet láttat. Az SI, vagy speciális érdeklõdési kör, olyan téma, tevékenység vagy tudásterület, amely iránt az autista személy különösen intenzív,

A neurodiverzitás paradigma mind nagyobb térnyerése, az autizmus kutatás újabb eredményei, a változó diagnosztikus megközelítések és eszközök, a diagnózisok emelkedő száma, valamint a neurotípus identitássá válása, továbbá a párok nehézségei és elvárásai egyidejűleg eredményezik, hogy a pár- és családterápiában is fokozott figyelem irányul a neurotípus szerepére a kapcsolatokban. Tudományosan megalapozott diszciplínaként a pár- és családterápia igyekszik megőrizni komplex sz

A neuroaffirmatív párkonzultáció a párterápia egy formája, amely a pár- és családterápiában megszokott megközelítések és szempontok mellé beemeli a neurotípus kapcsolati jellegzetességeit és hatását, illetve szükség szerint ezt állítja fókuszba. Ez praktikusan azt jelenti, hogy egyaránt dolgozik neurodiverz (ND-NT) párokkal és neurodivergens (ND-ND) párokkal, annak érdekében, hogy a neurotípusból adódó kapcsolati sajátosságok, kihívások felismerését, értelmezését és kezelését

Az autisztikus kiégés olyan állapot, amelyről az elmúlt években egyre több kutatás és személyes beszámoló jelent meg. Bár sokáig nem kapott külön nevet, számos autista számolt be ugyanarról az élményről. Ez sok ponton hasonlít arra az állapotra, amit a pszichodiagnosztika és pszichiátria “depresszió”-nak hív, ugyanakkor sok dologban mégis különbözik. Streetart, Unknown artist, Valencia 2026 Az autisztikus kiégés (autistic burnout) akkor jelentkezik leggyakrabban, amikor egy h

A párkeresés, párválasztás, párkapcsolat az emberi élet rendkívül fontos, de időnként kihívásokkal teli része, ami a neurodivergens állapotokat jellemző szociális és más nehézségek miatt még nagyobb feladattá válhat. Nem véletlenül lesz az egyik kiemelt téma az autista, ADHD-s tagokat tömörítő csoportokban és a konzultációs folyamatokban is. A konzultáció során gyakran jelenik meg a párválasztás és párkapcsolat egy sajátos vetülete, amely leginkább a “Hogyan hat a kapcsolatun

Gyakori és fontos kérdés, hogy van-e, illetve hol van a sorstárs segítők (peermedarbejdere, peer mentors) szerepe a mentális diagnózissal élő, gyakran kihívásokkal küzdő személyek támogatásában. Annál is égetőbb ez a szempont, mert a tapasztalati szakértő, a szakértő és a szakember pozíciók gyakran összemosódnak, igy nem elég világosak sem a kompetenciahatárok, sem az együttműködés keretei (erről Anna az alábbi posztban osztja meg gondolatait: Diagnosztikai tendenciák, dilemm

Egyre több szakmai fórumon megjelenő és különösen problematikus kérdés, hogy a jelenlegi mentális egészségügyi diskurzusban bizonyos diagnózisok „trendivé” váltak. Az ADHD és az autizmus spektrumzavar jelentős destigmatizáción ment keresztül, ami önmagában pozitív folyamat, hiszen több ember jut segítséghez és pontosabb önmegértéshez. Ugyanakkor a közösségi média platformjai, különösen a TikTok, Facebook vagy különböző influenszerkultúrák, gyakran leegyszerűsített és sokszor

Rövid, de nem öncélú kitekintés a megnevezésekre. A pár- és családterápiában, ahogy a köznyelvben, és gyakran még a szakemberek nyelvhasználatában is, van egy kis zavar a neurodivergens és a neurodiverz megnevezések körül. A kifejezések eredeti meghatározása szerint neurotipikus az a személy, aki tipikus neurológiai fejlődést és működést mutat, illetve a domináns neurotípushoz tartozik. Neurodivergens az a személy, aki a tipikus neurológiai fejlődéstől és működéstől, illetve

Az autizmus spektrum állapot (és valójában minden pszichiátriai diagnózis) differenciáldiagnosztikája a modern pszichiátria összetett és nagy felelősséggel járó területe. Nem pusztán azért, mert az autizmus rendkívül változatos megjelenésű, hanem azért is, mert számos más pszichiátriai állapot tünetei részben átfedést mutathatnak (erről részletesebben írok ebben a cikkben: A diagnosztika nehézségei 2. - A diagnózis nehézségei és átfedések más pszichiátriai diagnózisokkal). Kü