Trauma informált ellátás és terápia

A trauma-informált ellátás egy olyan szemlélet az egészségügyben, a mentálhigiénés és a szociális ellátásban, amely abból indul ki, hogy sok ember élete során átélt valamilyen traumatikus eseményt, és ezek a tapasztalatok hosszú távon befolyásolhatják a viselkedését, testi-lelki állapotát és kapcsolatait. A megközelítés alapvető kérdése nem az, hogy „Mi baj van veled?”, hanem az, hogy „Mi történt veled?” 

Ez a szemlélet, a trauma tágabb értelmezésével dolgozik, amely a traumát olyan eseménynek vagy tartós helyzetnek tekinti, ami meghaladja az ember megküzdési kapacitását, megsérti az integritását és maradandó (pszichés) nyomot hagy. Ez a diagnosztikus kézikönyvek traumafogalmánál jóval tágabb értelmezés, és ezáltal sokszor vezethet félreértéshez. Ezek az értelmezési különbségek vezethetnek például oda, hogy a terápiában traumatizáltságról, traumákról és trauma reakciókról beszél a kliens egy terapeutával, majd amikor bekerül a pszichiátriai ellátásba, akkor azzal szembesül, hogy nincs “megfelelő” traumája a PTSD diagnózis megállapításához (a PTSD-rõl és C-PTSD-rõl ebben a posztban osztom meg bõvebben gondolataimat: PTSD és C-PTSD - Poszttraumás stressz szindróma és komplex poszttraumás stressz szindróma).

A trauma informált ellátásban a traumatikus élmények lehetnek egyszeri súlyos események, például baleset, erõszakos bűncselekmény, természeti katasztrófa vagy hirtelen tragikus veszteség, de lehetnek hosszan tartó eseménysorozatok, vagy élethelyzetek is, például gyermekkori elhanyagolás, mobbing vagy bullying, családon belüli erőszak, szegénység, folyamatos diszkrimináció vagy háborús tapasztalat, és mindezek valamilyen kombinációja is. 

Fontos emlékeztetni magunkat, hogy ugyanaz az esemény különböző emberekre eltérően hathat. Valamint, hogy a trauma hatásai sokszor nem láthatóak nyilvánvalóan. 

A trauma hatásaként gyakran megjelenhetnek egyéb pszichés reakciók, vagy nem adaptív viselkedési mintázatok, (például szorongás, dühkitörések, bezárkózás/izolálódás, bizalmatlanság, koncentrációs nehézségek, pszichotikus tünetek - bõvebben: Trauma és pszichózis - A pszichózis és a trauma rejtett kapcsolata), vagy testi panaszok. Lényeges szem előtt tartani, hogy ezek a reakciók nem puszta „rossz viselkedések”, hanem korábbi megterhelésekre adott alkalmazkodási reakciók.

Egy hagyományos, erősen hierarchizált ellátórendszer olykor akaratlanul is újraaktiválhatja vagy triggerelheti a korábban átélt traumákat, mivel az ellátórendszerben megjelenhetnek olyan működések vagy helyzetek, amelyek feleleveníthetik az eredeti traumával kapcsolatos emlékeket, testérzeteket. Például amikor a  vizsgálatok hasonló pozicióban történnek, mint a traumatikus esemény, valamint a közvetlen kontaktust/érintést igénylő fizikális vizsgálatok, amelyek, ha az ellátó nem reagál a segítségért forduló jelzéseire, könnyen válhatnak határsértõvé. Ilyenek lehetnek továbbá a kontrollvesztést előidéző helyzetek is (például a túlzott kontroll, a választási lehetőség vagy megfelelõ információk hiánya, a kényszerítő helyzetek  vagy a lekezelő kommunikáció). Ezek a helyzetek a traumatizált személyben újra felidézhetik a kiszolgáltatottság érzését.

A trauma-informált ellátás célja ennek megelőzése: olyan környezet és kapcsolat kialakítása, amely biztonságot, tiszteletet és kiszámíthatóságot nyújt.

A trauma-informált ellátás alapelvei:

• Biztonság - A segítségért fordulónak fizikailag és érzelmileg is biztonságban kell éreznie magát.

• Bizalom és átláthatóság - Fontos az őszinte, világos kommunikáció és az előre kiszámítható folyamatok.

• Választási lehetőség - A segítségért fordulónak biztosítani kell, hogy a döntések önmaga hozhassa meg a kezelését illetõen, a megfelelő és érthető információk biztosítása mellett, és ilyen módon aktív résztvevője lehessen a saját ellátásának.

• Együttműködés - Az ellátó és a segítségért forduló partnerként dolgoznak együtt, nem alá-fölérendeltségi viszonyban. 

• Megerősítés - A hangsúly nem a hiányosságokra és deficitekre, hanem az erőforrásokra és a megküzdési képességekre helyeződik.

• Kulturális érzékenység és kulturális alázat - Az ellátás során az ellátónak tudatosítania kell a saját ismereteit, azok korlátait, valamint a nyílt és rejtett előítéleteit, figyelembe kell venni az egyének kulturális, társadalmi hátterét, identitását és tapasztalatait. A szakembernek nyitottnak kell lennie a segítségért forduló saját nézőpontjára és értelmezéseire.

A trauma-informált ellátás lényege, hogy lehetőség szerint mindenki számára biztonságos teret teremtsünk, megpróbáljuk elkerülni a bizonytalanságot vagy  fenyegetettségérzést keltő helyzeteket és kommunikációt, továbbá, hogy az emberek viselkedését ne patologizáljuk és ne pusztán tünetként, hanem holisztikus szemléletben, életük történetének összefüggésében értelmezzük. A trauma-informált ellátásnak mindenképpen részét kell képezze a kulturális kompetencia és kulturális alázat. Ez a szemlélet empatikusabb, emberközpontúbb és hatékonyabb segítségnyújtást tesz lehetővé. A trauma-informált ellátás nem egy konkrét terápiás módszer, sokkal inkább egy általánosabb szemlélet. A kutatások szerint ez a szemlélet javíthatja a segítségért fordulók együttműködését, az ellátó-segítségért forduló közötti kapcsolat minőségét, csökkentheti a retraumatizáció esélyét, mindezekkel javítva a gyógyító kapcsolat hatékonyságát, valamint az ellátó személyzet számára is egészségesebb munkakörnyezetet biztosíthat.

A trauma informált ellátásban az ellátó nem pusztán kezelni akarja a problémát, hanem megérteni annak gyökereit és azokat a körülményeket és tapasztalati mezőt, amiben a nehézségek kialakultak és fennmaradnak.

Források

Muskett C. Trauma-informed care in inpatient mental health settings: a review of the literature. Int J Ment Health Nurs. 2014 Feb;23(1):51-9. doi: 10.1111/inm.12012. Epub 2013 Jan 30. PMID: 23363398. 

Ranjbar N, Erb M, Mohammad O, Moreno FA. Trauma-Informed Care and Cultural Humility in the Mental Health Care of People From Minoritized Communities. Focus (Am Psychiatr Publ). 2020 Jan;18(1):8-15. doi: 10.1176/appi.focus.20190027. Epub 2020 Jan 24. PMID: 32047392; PMCID: PMC7011220. 

Sweeney A, Filson B, Kennedy A, Collinson L, Gillard S. A paradigm shift: relationships in trauma-informed mental health services. BJPsych Adv. 2018 Sep;24(5):319-333. doi: 10.1192/bja.2018.29. PMID: 30174829; PMCID: PMC6088388.